Waiting for...

A legjobb barátom

Az elmúlt hosszú-hosszú időszak (amióta a teherbeesési problémákkal küzdünk) nemcsak rengeteg nehézséget, hanem – furán hangzik – de iszonyatosan sok pozitívumot is hozott az életembe.

Nem tudnék, és nem is akarok rangsort állítani a sok-sok pozitívum között, de az egyik ilyen, hogy ez idő alatt megismertem a legjobb barátomat. Nekem sajnos mindig is jöttek-mentek a barátok az életemben, nem tudok azzal példálózni, hogy X.Y-nal már az oviban is „öribarik” voltunk, Y.X. pedig azóta a „besztfrend”, amióta együtt szenvedtük végig az általános iskolai matekórákat. Erre szokták mondani, hogy nem vagyok egy nagyon barátkozós alkat, amolyan távolságtartóan kezelem a világot és a körülöttem lévőket.

Aztán jött ez az apró kis probléma, hogy nem tudok teherbe esni és vele együtt (vagyis inkább már egy kicsivel korábban) megérkezett az életembe az az ember is, akire viszont azóta, hogy betoppant, abszolút mindenben lehet számítani.

(forrás: tumblr.com)

Az én BFF-em főbb ismérvei: 

  • az elejétől fogva támogatja (még ha magában nem is ért vele egyet) azt a hóbortomat, hogy na még ezt a dokit is nézzük meg magunknak, mert ugye háááátha…
  • asszisztál azon ámokfutásomhoz, hogy ellátogassak különböző „csodatevőkhöz”, majd amikor csalódottan távozom, akkor nem vágja a fejemhez, hogy ugye én megmondtam…
  • elkísér, ahova kérem (ha kell, akkor hajnali 6-kor is felkel) és közben biztos jelenlétével lelki támogatást is nyújt nekem
  • majd amikor egy vizsgálatról úgy távozom, hogy az kisebb (nagyobb) fájdalmat okozott, akkor kitűnően lehet sírni a vállán a parkolóban
  • meg egyébként is minden helyzetben kitűnően lehet sírni a széles vállán, egész jól viseli amikor facsarni lehet a felsőjéből a vizet és a szempillafestéket
  • mindig meghallgat – akár az éjszaka közepén is – ha úgy érzi, hogy éppen erre van szükségem
  • ha úgy érzi, hogy kicsit túlzásba estem már és másról sem tudok beszélni, akkor finoman jelzi, hogy most le kellene állni egy időre, mert a bekattanás jeleit kezdem mutatni magamon
  • van, hogy napközben felhív azért, hogy elmondja, hogy mennyire büszke rám, hogy ilyen kitartó vagyok

(forrás: quotesgram.com)

Azt hiszem a kitartásomat – többek között – Neki is köszönhetem. Nélküle nem lennék ott, ahol most vagyok, biztos vagyok benne, hogy a támogatása és az ösztönzése nélkül nem értem volna el azt, amit idáig magaménak tudhatok. Persze vannak köztünk nézeteltérések és súrlódások, dolgok, amikben egyáltalán nem értünk egyet, de mindent összevetve azt gondolom, hogy nekem ő az igazi BFF (…„endevör”)

Nem gondoltam soha, hogy felnőtt életemben nekem mindez megadatik, de úgy érzem, hogy az ő barátsága, jelenléte, társasága, szeretete a legjobb dolog, amit kaphattam tőle. Mellette kezdek egyre inkább olyanná válni, amilyen mindig is szerettem volna lenni.

(forrás: MeE Project)

És hogy miért gondoltam, hogy mindezt most leírom? Mert, vele ellentétben én hadilábon állok azzal, hogy felhívjam és elmondjam mennyire hálás vagyok neki mindenért. Mindazért, amit megtesz értem, és azért is, hogy egyáltalán van nekem.

Köszönöm. ♥

 

Köszönöm, hogy elolvastál. Ha tetszett a bejegyzés és szívesen olvasnál még, iratkozz fel a blogkövetésre, ha további érdekességekre is kíváncsi vagy, gyere és látogasd meg a facebook oldalamat.

 

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!