Mit adott nekem az elmúlt 3 év?
Így a blog 2. születésnapja tájékán arra gondoltam, hogy leírom mit is jelentett nekem az elmúlt három év. Az a három év, amiben folyamatosan harcoltunk azért, hogy kisbabánk legyen. Öt sikertelen inszemináció után egyenlőre vesztésre állunk a csatában, de a harcot a végén úgyis mi fogjuk megnyerni.
Nézzük is, hogy mi is volt az elmúlt három év hozadéka számomra:
- Megismertem a testem működését. Tudom, hogy mi miért történik a ciklusom különböző napjain. Tudom, hogy egy-egy adott érzés, jelzés, szúrás, stb. éppen mit takarhat.
- Megtanultam, hogy az önsegélyező csoportok csak kezdetben jelentenek vigaszt.
- Megreformáltam a táplálkozásomat. Sokkal egészségesebb ételeket eszem, számolom a szénhidrátot, jobban odafigyelek arra, hogy milyen táplálékot viszek be. Rendszer lett ezáltal az életemben, amiért különösen hálás vagyok.
- Türelmet tanultam. Megtanultam kezelni azokat a kérdéseket, amelyek az elmaradó gyermekáldás hiányára hivatottak felhívni a figyelmemet.
- Volt időnk a férjemmel összeszokni, összecsiszolódni, bajban és boldogságban is megismerni egymást. Azt gondolom, hogy ennek az időszaknak számomra ez a legnagyobb és legfontosabb hozománya. Hogy abszolút bebizonyosodott, hogy egy olyan társ van mellettem, akire érdemes volt eddig várni és aki nekem bármit megér.
- Alázatot tanultam, alkalmazkodást az – egyelőre nem változó – körülményekhez, hogy a dolgok nem mindig úgy történnek, ahogy én azt kitaláltam, megtervezetem.
- Megismertem egy csomó alternatív gyógymódot, amikkel egyébként lehet, hogy soha életemben nem foglalkoztam volna.
- Rájöttem, hogy nem feltétlenül a testben kell keresni a problémát.
-
- Nem titkolom, hogy pszichológushoz járok, sőt elmagyarázom a szkeptikusoknak, hogy miért fontos, jó és hasznos dolog ez.
- A pszichológus és egyéb segítők által olyan terápiákat is megismertem, amiről korábban soha nem is hallottam és nem valószínű, hogy kipróbáltam volna.
- Abszolút tágult a látásmódom ezalatt az idő alatt.
- Kipróbáltam a jógát is.
- Komolyan foglalkozom saját magammal, a gondolataimmal, azzal, hogy egy egészséges énképet alakítsak ki magamban magamról.
- Ebből kifolyólag már merek nemet mondani másoknak és kiállni a saját véleményem mellett.
- Sokkal jobban érdekel a pszichológia, az emberi viselkedés és gondolkodás, mint eddig bármikor.
- Megtanultam nem számolgatni, hogy milyen jegyben fog születni a baba és az a horoszkóp vajon illik-e majd az enyémhez.
- Megtanultam örülni annak, ha egy hozzám közelebb álló személynek kisbabája születik.
- Noha minden egyes hónapban belehal a lelkem a menstruációba, amint véget ér, megrázom magam és újult erővel folytatom tovább.
Mindent összevetve azt kell, hogy mondjam, hogy küzdelmes három év áll mögöttünk (és még nem értünk a végére), de azt gondolom, hogy a fentiek miatt már mindenképpen megérte. Megváltoztam és jobban érzem magam. Felnőttem.
És még egy nagyon fontos: nem vesztettem el a reményt, hogy egyszer kisbabánk születik.
Köszönöm, hogy elolvastál. Ha tetszett a bejegyzés és még többre vagy kíváncsi, iratkozz fel a blogkövetésre, illetve gyere és látogasd meg a facebook oldalamat is.
