<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Waiting for...</provider_name><provider_url>https://waitingfor.cafeblog.hu</provider_url><author_name>MorningGlory</author_name><author_url>https://waitingfor.cafeblog.hu/author/morningglory/</author_url><title>A relaxáció és én</title><html>&lt;p&gt;Nem állunk olyan régi viszonyban egymással. Korábban csak két alakalommal vettem részt relaxáción, mindkétszer a korábbi pszicho dokik próbálkoztak vele és nem vált be.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;De most. Valami történt.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Először most is kissé szkeptikus voltam, amikor a &lt;a href=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/2016/01/08/a-korhazban/&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;műtét&lt;/a&gt; előtt Nóri javasolta, hogy csináljunk egy mély relaxációt, ami segít elképzelni, hogy mi fog ott történni, segít elengedni a félelmeimet. Nem nagyon hittem benne, de úgy voltam vele, hogy miért ne próbáljuk meg? Nem voltak rossz élményeim a relaxáció alatt és nem tudom, hogy ezért, vagy a placebo hatás miatt, de tényleg nem izgultam halálra magam a műtét előtt.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Tegnap eljött egy újabb relaxáció ideje. Több alkalommal beszéltünk már arról, hogy én nem tudom terhesnek elképzelni magam. Az én fejemben ez úgy zajlik, hogy tartom a kezemben a két csíkos tesztet, örülünk, aztán a következő kép már az, amikor megszületett már a baba és otthon vagyunk vele. A kettő közötti uszkve 9 hónap nálam nem létezik. Nóri javaslatára tegnap csináltunk erre egy relaxációt, hogy megnézzük van-e bennem valami lelki elakadás a terhességgel kapcsolatban. Lássuk:&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Lefekvés, lazulás, Nóri szépen, lassan mondja a szöveget, hogy mely irányba is tereljem a gondolataimat.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt; &lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;Első kép: a pozitív teszt&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Mit érzek most? Hatalmas örömet, azt a „nem akarom elhinni” érzést. Sírok a fürdőszobában, szorongatom a tesztet. Behívom a férjemet, együtt sírunk, örülünk. Jó érzés, jó gondolatok. Melegszik a szívem.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_196&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;300&quot;]&lt;a href=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/terhességi-teszt-life.hu_.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-196&quot; src=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/terhességi-teszt-life.hu_-300x200.jpg&quot; alt=&quot;(kép: life.hu)&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;200&quot; /&gt;&lt;/a&gt; (kép: life.hu)[/caption]
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Második kép: a terhesség korai szakasza, amikor még nem látszik, nem tudják&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hatalmas büszkeséggel az arcomon járkálok. Azt gondolom, hogy valami kiválasztott vagyok, mert van egy olyan titkom, amit a férjemen kívül senki sem tud. Boldogok vagyunk. Újabb jó érzések.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_197&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;300&quot;]&lt;a href=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/korai-terhesség-babanet.hu_.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-197&quot; src=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/korai-terhesség-babanet.hu_-300x254.jpg&quot; alt=&quot;(kép: babanet.hu)&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;254&quot; /&gt;&lt;/a&gt; (kép: babanet.hu)[/caption]
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Harmadik kép: a terhesség félideje, amikor már látszik, mások is tudják&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Már nem olyan jó a helyzet. Jönnek a kéretlen tanácsok. Ezt így csináld, azt meg úgy. Nekem ez vált be, csináld te is ezt. Utálom a kéretlen tanácsokat. Nem jó érzések kavarognak bennem. Ha már látszik a terhességem, akkor mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, hogy szexelünk. A szüleim előtt is. A barátok előtt is. A munkatársaim előtt is. A főnököm előtt is. Nem akarom, hogy azt gondolják rólam, hogy szexelek. Senkinek semmi köze hozzá. (Negatív képek, nem jó érzések, elakadás tapasztalható. Basszus, nem is tudtam, hogy ennyire prűd vagyok…)&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/középterhes.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-198&quot; src=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/középterhes-300x197.jpg&quot; alt=&quot;középterhes&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;197&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Negyedik kép: a terhesség vége, közvetlenül a szülés előtt&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Közvetlenül a szülés előtti időszakra tudtam csak megbarátkozni a baba gondolatával. Addig azt éreztem, hogy egy idegen van a testemben. (Nem jó érzés, újabb elakadás). A szülés előtti időszakra már megváltozott a viszonyunk, kommunikáltunk egymással, simogattam, amire ő reagált. Vártam az érkezését.&lt;/p&gt;
[caption id=&quot;attachment_199&quot; align=&quot;aligncenter&quot; width=&quot;300&quot;]&lt;a href=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/szülés-előtt-napidoktor.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;size-medium wp-image-199&quot; src=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/szülés-előtt-napidoktor-300x200.jpg&quot; alt=&quot;(kép: napidoktor.hu)&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;200&quot; /&gt;&lt;/a&gt; (kép: napidoktor.hu)[/caption]
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Ötödik kép: a szülés utáni aranyóra&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Közvetlenül a születés utáni egy óra. Hárman vagyunk. A baba csak figyel, néz ránk, nagy pislogó szemekkel. Csodaszép gyerek. Sírunk mindketten. Elmondhatatlan érzések. (Ja, és a baba egyébként fiú, ami megint csak fura, mert én mindig úgy gondoltam, hogy lányom lesz).&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/ujszülött-család.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-medium wp-image-200&quot; src=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/ujszülött-család-300x200.jpg&quot; alt=&quot;ujszülött család&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;200&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt; &lt;/strong&gt;&lt;strong&gt;Hatodik kép: pár hónappal később&lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Állok a kiságya mellett, énekelek neki (szegény gyerek). Mosolyog rám (már ekkor udvarias, nem akarja szemberöhögni az anyját a hangja miatt). Jár keze, lába, gőgicsél. Cukipofa. Anyatigris vagyok. Mindent én tudok a legjobban. Senki nem tudja, hogy mi jó a gyereknek, csak én. Egész nap vele vagyok, a karjaimban hurcibálom. Jáááájjjjj….&lt;/p&gt;
&lt;p style=&quot;text-align: center&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/anyatigris.png&quot;&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-full wp-image-201&quot; src=&quot;https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/anyatigris.png&quot; alt=&quot;anyatigris&quot; width=&quot;281&quot; height=&quot;179&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nóri szerint a negatív érzésekkel lesz egy kis dolgunk, de megoldhatóak a problémák. Hogy az anyatigris énemmel mit tudunk majd kezdeni? Hááátt… Szegény férjem… :-)&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;strong&gt;Ha tetszett a bejegyzés, iratkozz fel a blogkövetésre és gyere, látogasd meg a &lt;a href=&quot;https://www.facebook.com/morningglorywaitingfor/&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;facebook&lt;/a&gt; oldalamat is. &lt;/strong&gt;&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://waitingfor.cafeblog.hu/files/2016/02/ujszülött-család-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>