A Szex és New York c. sorozatban hangzott el a címben szereplő ikonikus mondat pár évvel ezelőtt. Ezen felbuzdulva elgondolkodtam rajta, hogy miben is változott meg az életem, amióta a 30-as éveimben járok. Nem tegnap töltöttem be a 3. X-et (hanem tegnapelőtt… 🙂 ), így volt már egy pár évem kitapasztalni, hogy miért is jobb harmincasnak lenni (legalábbis nekem), mint húszasnak. (Bár azt meg kell jegyeznem, hogy lélekben továbbra is 25 forever). 🙂
Következzék tehát az én listám:
- Sokkal többet járok színházba és már nem tartom természetesnek, hogy a farmer is megfelelő viselet oda.
- Komolyabb könyveket olvasok, amelyek mélyebb jelentéseket hordoznak és meg is értem őket.
- Már nem gondolom, hogy attól leszek szexi, ha éjszakára selyem vagy csipke hálóinget aggatok magamra.
- Elolvasom a gyógyszerek beteg tájékoztatóját és be is tartom azokat. A vitaminos doboz hátoldalán megnézem, hogy egyáltalán milyen anyagokat tömök magamba.
- Nem ciki, ha hétköznap este már nincsen kedvem partizni menni.
- Nem ciki, ha hétvégén sincsen ehhez kedvem.
- Simán beülök egy nagy kád vízbe és elbambulok ott egy darabig, ahelyett, hogy gyorsan lezuhanyoznék és haladnék tovább.
- Már nem gondolom, hogy mindenhova magas sarkúban kell mennem.
- Nem gondolom, hogy az összes körmömnek más színűnek kell lennie.
- Nyaraláskor egyre kevesebb cipőt viszek magammal.
- Hétvégenként főzni és sütni is szoktam.
- Sőt, egyre jobban szeretek sütni.
- Nem néznek rám furán egy étteremben, ha bort rendelek a vacsorához.
- Nem bűzlik az összes ruhám a cigiszagtól.
- Nem érdekel, hogy mit mondanak/gondolnak mások az öltözködésemről, a hajamról.
- A nyaralásba most már beletartozik az is, hogy megismerjem a környéket, ahova megyek, ne csak egész nap henyéljek a tengerparton.
- Egyre bátrabb vagyok az öltözködés terén, ma már simán felveszek olyan cuccokat, színeket, amiről korábban azt gondoltam, hogy ez biztos nem áll jól nekem.
- Rájöttem, hogy a pilates és nem pedig a jóga a nekem való testmozgás.
- Sokkal tudatosabb lettem a táplálkozás terén.
És most, hogy elkönyveltétek magatokban, hogy biztosan azért írtam ezt a listát, mert öregszem és kellett valami kapaszkodót találni a harmincas éveimben, jöjjön egy rövid szösszenet arról, hogy miért szerettem jobban huszonéves lenni 🙂 :
- Sokkal jobban bírtam az alkoholt és a másnapot.
- Jobban bírtam az éjszakázást, ami nem látszódott meg az arcomon.
- Rengeteg koncertre jártam.
- Alig vártam, hogy csütörtök-péntek-szombat legyen és mehessek bulizni.
- Volt időm órákat tölteni a tükör előtt a ruhák kiválasztásával.
- Nem látszódott meg rajtam, ha túl sok péksütit ettem, vagy kólát ittam és nem edzettem utána.
- Nem akadt fenn rajta senki, hogy totál feketébe öltöztem (ma már megkérdezik, hogy „csak nem történt valami???”)
Összefoglalva azt állapíthatom meg, hogy mindkét korszakomnak megvolt/megvan az előnye és a hátránya is. Azt biztosan tudom, hogy manapság jobban érzem magam a bőrömben, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt. Szeretem, hogy most van. Szeretem, hogy eljutottam idáig. És biztos vagyok benne, hogy innen is van hova fejlődnöm.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: