Nyílt levél a Testemhez

Kedves Testem,

Már jó ideje együtt vagyunk és azt gondolom, hogy itt az ideje, hogy elmondjam azt, hogy is érzek Irántad. Megmondom őszintén, éveken keresztül rettenetesen haragudtam Rád. És én sokáig sajnos nem is voltam ennek tudatában.

Hogy mégis hogy derült ez ki számomra? Elmesélem… Pár hete voltam egy önfejlesztő workshop-on, ahol az volt az egyik feladat, hogy írjunk levelet a testünknek. Írjunk Neki arról, hogy mit látunk benne pozitívnak és mit negatívnak. Haragszunk-e rá valamiért, ha igen, akkor miért. Milyen érzéseink vannak vele kapcsolatban. Mit tervezünk a jövőben Vele kapcsolatban?

Ott ültem a levél fölött, nem tudtam megírni, a sírógörcs kerülgetett, mert akkor, abban a pillanatban jöttem rá, hogy én bizony baromira haragszom Rád.

Hogy miért? Mert több, mint három éve képtelen vagy arra, hogy megadd nekem, hogy teherbe essek.

(forrás: pinterest)

Elöntöttek a negatív érzések, hogy bizony utállak azért, hogy nem vagy képes egy olyan dologra, ami egy csomó embernek „csak elhatároztuk és már jött is a baba” módon sikerül.

Pár napig borzasztóan rossz kedvem volt Miattad. Aztán lenyugodtam és rájöttem valamire.

Hogy miért segítenél Te nekem, ha én sem segítek Neked? Ha úgy kezellek Téged, mint egy rabszolgát és nem pedig az örök társamat.

Rájöttem arra, hogy az 5 sikertelen inszemináció sorozatos jel volt a Részedről. Rájöttem arra, hogy a 6. inszem előtti túlstimulált, folyadékkal telt petefészek már a vészjelzés részedről és behúztad a kéziféket, hogy elég volt.

Mélységesen elszégyelltem magam. Hogy lehet, hogy ennyi éven keresztül magadra hagytalak? Hogy lehet az, hogy az elmúlt három évben, amikor is a legnagyobb szükséged lett volna rám, én nem törődtem Veled, csak azzal, hogy teljesíts?

(kép: pinterest)

Hogy lehet az, hogy sokszor azt kívántam, hogy bárcsak vékonyabb, izmosabb, szebb, másmilyen lennél?

Nem mehet ez így tovább.

Igaz nincs még itt az újév és vele együtt a fogadalmak ideje, de én itt és most megígérem Neked, hogy ezentúl nyitott leszek arra, hogy mit üzensz számomra.

Odafigyelek arra, ha pihenésre van szükséged, nem pedig a nyüzsgésre. Odafigyelek arra, ha edzésre van szükséged, nem pedig a kanapén punnyadásra. Odafigyelek arra, ha csak létezni akarsz, ezért rendszeresen elviszlek masszázsra és infraszaunázni. Odafigyelek Rád és a jelzéseidre.

(kép: pinterest)

Mert kinek kell a legjobban tudni, hogy mire van szükséged, ha nem neked és ezzel együtt nekem?

A lelkemmel együtt Téged is megerősítelek. Hiszen a test a lélek temploma és hiába foglalkozom olyan kitartóan a lelkemmel, ha Téged eközben magadra hagylak és elhanyagollak.

Köszönöm, hogy kitartottál mellettem és volt erőd kivárni, hogy minderre rájöjjek.

Köszönöm, hogy elolvastál.

Ha kíváncsi vagy még egyéb érdekességekre is, akkor gyere és látogass el a facebook oldalamra is.