Igaz, hogy még csak a terhességem 22. hetében járok, de már most tudok mesélni azokról a reakciókról, amiket az „utca embere” ad akkor, amikor megtudja, hogy ikreket várok.
Azt már korábban is gyanítottam, hogy a lehetőségek tárháza végtelen, az emberek első megdöbbenésükben simán tudnak hülyeségeket kérdezni (ezek sokszor mulatságosak), elvétve akad köztük olyan is, akinek a megjegyzése inkább bántó. Persze, tudom, hogy ezeket sem abból a szándékból mondják, hogy megbántsanak (jó esetben, általában), hanem azért, mert az ikerterhesség ténye annyira nem elterjedt, hogy hirtelen nem is tudnak mit reagálni.
Mindenesetre jó kis videót lehetne összevágni az arcokból, ahogyan az ismerősök, barátok, nevezzük most őket így: az „utca embere” reagált az ikerterhesség hírére.
Videóval sajnos nem szolgálhatok, de álljon itt egy csokor a „top” megszólalásokból:
- „Az ikrekkel az első év totál szívás.” – ez a mondat így szó szerint hangzott el az egyik férfi orvostól, aki a meddőségi központban dolgozott. Mint később kiderült, saját tapasztalatból beszélt, neki is ikrei vannak.
- „Ikrek? Úristen!! Szegény…” – az endokrinológus doktornő szájából. Azóta is minden hónapban, amikor megyek hozzá kontrollra, rácsodálkozik a tényre és kifejezi a sajnálatát.
- „Legalább végre egy kicsit meghízol és a combod is vastagabb lesz.” – ismerős mondotta. ÖÖÖ értem…, No comment…
- „Én is akkor híztam meg így, amikor terhes lettem.” – másik ismerős. Szintén, no comment. Köszönöm a kedves szavaidat…
- „Mindegy mi lesz a nevük. Én Lolkának és Bolkának fogom őket hívni…” – a leendő nagypapa.
- „Ikrek? Ha két fiú lesz, az szívás, ha két lány, akkor meg tök hisztisek.” – szintén ismerős. Kérdem én, mi van, ha vegyesen vannak? Amúgy köszi a lényegre törő tájékoztatást.
- „Ikrek? És terveztétek őket? Meglepődtetek, nem? ” – volt kollega. Hát mondjuk, aki nem tudja, hogy lombikoztunk, annál felmerülhet a kérdés.
- „ Kérdező: Ikrek? És egypetéjűek vagy kétpetéjűek?
Én: Kétpetéjűek lesznek, egy fiú, egy lány.
Kérdező: Aha. Akkor nem is lesznek egyformák?
Én: Nem, csak annyira, mint a testvérek általában.
Kérdező: Kár, az egyformák cukibbak.”
- „És milyen az, amikor egyszerre kétfelé rúgnak?”
- „Kérdező: Nem is látszik rajtad, hogy ikreket vársz. Hol rejtegeted őket?
Én: Odafigyelek arra, hogy mit eszem, nem szeretnék tankként menni a kórházba.
Kérdező: Ja, úgyis még csak most kezdesz majd el hízni…”
- „Te is ikreket vársz? De jó. Hidd el, a két fiú párosítás a legjobb”.
- „Akkor neked most három helyett kell enned?”
- „Ikrek? De jó, újabb két vendéggel bővül az ügyfélköröm”. – a fodrászom őszinte öröme a minap. 🙂
Köszönöm, hogy olvasol. Ha tetszett a bejegyzés és nem akarsz lemaradni a többiről sem, iratkozz fel a blogkövetésre, illetve gyere és látogass el a facebook oldalamra is, ahol további érdekességeket is találsz.
Igen, az ikertémához mindenki szeret hozzászólni, és néha valahogy olyan kis bugyuta kérdések törnek elő az emberekből. Mindenki mondja (ikres ismerősök), hogy az első év nem egyszerű, de én már nagyon kíváncsi vagyok, hogyan alakul az életünk.
Üdv a klubban. Az ikres kismamák mindenkiből közléskenyszert váltanak ki.
Nálunk a befutó az volt, hogy “vannak ikrek a családban, vagy lombikbébik?”. Egy idő után kezdett komolyan foglalkoztatni a kérdés, hogy amennyiben mondom, hogy lombik, akkor ez feljogosít-e arra, hogy megkérdezzem, hogy náluk milyen pózban készült a gyermek.
A mieink már 3,5 évesek, vegyespáros, de azt bevallhatom, hogy az első 4 hónapra csak foszlányokban emlékszem. Az első év harcos volt, de imádni valóak, és bevallhatom, nem tudom, nem lehet-e unatkozni csak egy gyerek mellett.
Boldog babavárást!