Az előző bejegyzésemben már említettem, hogy a baba-mama szobában lévő tartózkodás egy rendkívül hasznos, ugyanakkor – lelkileg – nagyon megterhelő dolog volt számomra. Amikor beköltöztem, akkor tudatosult bennem, hogy ezt a két gyereket mostantól 0-24-ig nekem kell ellátni és ugyan van némi segítség a nővérek személyében, azért alapvetően magamra vagyok utalva. A kórházban kialakították a 3… Tovább »
Érzelmi hullámvasút – 2. rész
Az előző bejegyzésemben már említettem, hogy a baba-mama szobában lévő tartózkodás egy rendkívül hasznos, ugyanakkor – lelkileg – nagyon megterhelő dolog volt számomra. Amikor beköltöztem, akkor tudatosult bennem, hogy ezt a két gyereket mostantól 0-24-ig nekem kell ellátni és ugyan van némi segítség a nővérek személyében, azért alapvetően magamra vagyok utalva. A kórházban kialakították a 3… Tovább »
Pár nappal azután, hogy engem hazaengedtek a kórházból, meglepetésként ért a hír, miszerint a gyerekek már elértek arra a szintre, hogy beköltözhetek velük a kórház baba-mama szobájába (nem is tudtam, hogy van ilyen). Úgyhogy három otthon töltött nap után újra a kórház falai között találtam magam a nap 24 órájában. A baba-mama szobának az a lényege,… 
Az előző bejegyzésemben már olvashattátok, hogy január 1-én megszületett Emma és Márk. A szülést követő 8 órát egy úgynevezett őrzőben töltöttem, ahova minden császárral szült anyukát elhelyeznek egy rövid időre (legalábbis abban a kórházban, ahol én voltam). Itt éjszaka nem sok minden történt. Én voltam az egyetlen „vendég” akkor ott, úgyhogy félálomban végighallgattam, ahogy az éjszakás… 