Minden évben, június 3. vasárnapján ünnepeljük az apukákat. Nálunk ez még nem olyan elterjedt, mint az angolszász országokban, de én azt gondolom, hogy fontos lenne megemlékezni az apukákról, ugyanúgy, mint az anyukákról, hiszen egy gyerek életében (így vagy úgy, de) ők is meghatározó szerepet játszanak. A férjem „nagycsaládos” apuka, hiszen a mi két közös gyerekünkön… Tovább »
Apa
Minden évben, június 3. vasárnapján ünnepeljük az apukákat. Nálunk ez még nem olyan elterjedt, mint az angolszász országokban, de én azt gondolom, hogy fontos lenne megemlékezni az apukákról, ugyanúgy, mint az anyukákról, hiszen egy gyerek életében (így vagy úgy, de) ők is meghatározó szerepet játszanak. A férjem „nagycsaládos” apuka, hiszen a mi két közös gyerekünkön… Tovább »
Most, hogy a gyerekek immár 4,5 hónaposak, eljött az ideje, hogy leírjam, hogyan éltük túl az első 3 hónapot. Mert igen, itt semmi másról nem lehet beszélni, mint arról, hogy minden egyes nap a túlélésre játszottunk. Mi szülők, mindenképpen. Pedig így visszatekintve az elmúlt időszakra, alapvetően azt mondhatom, hogy jó gyerekek voltak. Hasfájósak voltak? Igen,… 
Nem tudom, hogy megfigyeltétek-e, de ha valahol kisbaba születik, akkor az emberek elkezdenek késztetést érezni arra, hogy a gyereket az általuk jónak talált becenéven kezdjék el szólítani. Gondolok itt inkább a távolabbi rokonokra, ismerősökre, illetve az olyan emberekre, akik kapcsolatban vannak a gyerekkel, családdal (pl. védőnő, orvos, stb.) A közelebbi rokonokkal nálunk ilyen szempontból nincs… 
Az előző bejegyzésemben már említettem, hogy a baba-mama szobában lévő tartózkodás egy rendkívül hasznos, ugyanakkor – lelkileg – nagyon megterhelő dolog volt számomra. Amikor beköltöztem, akkor tudatosult bennem, hogy ezt a két gyereket mostantól 0-24-ig nekem kell ellátni és ugyan van némi segítség a nővérek személyében, azért alapvetően magamra vagyok utalva. A kórházban kialakították a 3… 
Pár nappal azután, hogy engem hazaengedtek a kórházból, meglepetésként ért a hír, miszerint a gyerekek már elértek arra a szintre, hogy beköltözhetek velük a kórház baba-mama szobájába (nem is tudtam, hogy van ilyen). Úgyhogy három otthon töltött nap után újra a kórház falai között találtam magam a nap 24 órájában. A baba-mama szobának az a lényege,… 
Az előző bejegyzésemben már olvashattátok, hogy január 1-én megszületett Emma és Márk. A szülést követő 8 órát egy úgynevezett őrzőben töltöttem, ahova minden császárral szült anyukát elhelyeznek egy rövid időre (legalábbis abban a kórházban, ahol én voltam). Itt éjszaka nem sok minden történt. Én voltam az egyetlen „vendég” akkor ott, úgyhogy félálomban végighallgattam, ahogy az éjszakás… 
Egészen pontosan 3 hete és 2 napja történt. Épp aznap léptünk át az új évbe. A kis életek pedig úgy döntöttek, hogy köszönik szépen, de nekik elég volt odabent és a 2018-as évet már inkább idekintről szemlélnék meg. Emlékszem, január 1-én még lencsefőzeléket csináltam ebédre. Emlékszem, hogy napok óta éreztem már, hogy valami nem úgy… 
Már nincs egy hét sem karácsonyig, úgyhogy engem is elkapott a vágy, hogy írjak arról, hogy milyen is az életem, így 32 hetes terhesen, röviddel a nagy ünnep előtt. Először is le kell szögeznem, hogy ez most az egyik legkritikusabb időszak a számomra. Amikor terhes lettem és kiszámoltam, hogy kb. mikorra várható a babák érkezése,… 
A férjemmel már több alkalommal beszélgettünk arról, hogy még a babák születése előtt el kellene mennünk egy baba- és gyermek elsősegély tanfolyamra. Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én pl. kapásból biztos, hogy nem tudnám, hogy mit kellene csinálni akkor, ha a gyerek félrenyel és elkezd fuldokolni mellettem, vagy (soha ne legyen rá… 
Korábbi bejegyzéseimben írtam arról, hogy az elmúlt pár hétben kétszer is voltam kórházban (ezeket itt és itt olvashatjátok), azonban azt nem igazán fejtettem ki, hogy miért is viselt meg engem lelkileg a kórházi „vendégszeretet” pár napja. Már maga a tudat, hogy a kórházban el kell töltenem egy pár napot jeges borzongással futott végig a gerincemen. Nem bírom… 
Nem is olyan régen írtam Nektek arról, hogy a terhességem 25. hetében kórházba kerültem, méhnyak megrövidüléssel, illetve enyhe tölcséresedéssel (belső méhszájnyílás). Akkor ez nem kis riadalmat okozott nekünk, de pár nap megfigyelés után végül úgy engedtek haza, hogy otthon pihenjek sokat. Azt hiszem, ezt az instrukciót nem teljesen sikerült betartanom (vagy legalábbis eltérő fogalmaink vannak… 
Amikor végre terhes lettem, nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok dologról kell majd lemondanom ahhoz, hogy minden „tökéletesen” működjön. Persze, ezek nagy része azért olyan dolog, ami igazából az orvosom javaslatára történt, egy kisebbik része pedig olyan, ami már számomra nem komfortos. De nézzük is, hogy melyek is azok a számomra fontos dolgok, amiket… 
Egészen pontosan egy hete és egy napja történt, hogy a terhességem 25. hetének felénél kórházba kerültem. Történt ugyanis, hogy a múlt héten kedden ellátogattam egy kolposzkópos specialistához, amire azért volt szükség, mert a nőgyógyászom a korábbi műtétem miatt már nagyon ragaszkodott hozzá. Pár hónappal ezelőtti rákszűrésem folyamán ugyanis a méhszájnál talált valami kis vérzékeny foltot, ami bár… 
A terhességem előtt azt gondoltam, hogyha végre sikerül a várva várt gyermekáldás, akkor bizony én leszek a legboldogabb ember a világon. Hiszen már több, mint 3 éve vártunk a két csíkos tesztre, jártunk egy csomó orvosi vizsgálaton, vérvételen és idegileg, lelkileg és nem utolsó sorban anyagilag is elég megterhelő időszak volt ez számunkra. Azt gondoltam,… 
Amikor pár héttel ezelőtt kiderült, hogy a gyermekeink vegyespáros ikrek lesznek, még aznap este leültünk a férjemmel, hogy elkezdjük megbeszélni, mi is legyen a nevük. A férjem még kérdezte is, hogy akkor már ma este eldöntjük? Mondtam, hogy dehogy is, most csak feljegyezzük a nekünk tetsző neveket, megnézzük, van-e egyáltalán közös nevező kettőnk között, aztán léphetünk… 