Minden évben, június 3. vasárnapján ünnepeljük az apukákat. Nálunk ez még nem olyan elterjedt, mint az angolszász országokban, de én azt gondolom, hogy fontos lenne megemlékezni az apukákról, ugyanúgy, mint az anyukákról, hiszen egy gyerek életében (így vagy úgy, de) ők is meghatározó szerepet játszanak. A férjem „nagycsaládos” apuka, hiszen a mi két közös gyerekünkön… Tovább »
Apa
Minden évben, június 3. vasárnapján ünnepeljük az apukákat. Nálunk ez még nem olyan elterjedt, mint az angolszász országokban, de én azt gondolom, hogy fontos lenne megemlékezni az apukákról, ugyanúgy, mint az anyukákról, hiszen egy gyerek életében (így vagy úgy, de) ők is meghatározó szerepet játszanak. A férjem „nagycsaládos” apuka, hiszen a mi két közös gyerekünkön… Tovább »
Nem tudom, hogy megfigyeltétek-e, de ha valahol kisbaba születik, akkor az emberek elkezdenek késztetést érezni arra, hogy a gyereket az általuk jónak talált becenéven kezdjék el szólítani. Gondolok itt inkább a távolabbi rokonokra, ismerősökre, illetve az olyan emberekre, akik kapcsolatban vannak a gyerekkel, családdal (pl. védőnő, orvos, stb.) A közelebbi rokonokkal nálunk ilyen szempontból nincs… 
Az előző bejegyzésemben már említettem, hogy a baba-mama szobában lévő tartózkodás egy rendkívül hasznos, ugyanakkor – lelkileg – nagyon megterhelő dolog volt számomra. Amikor beköltöztem, akkor tudatosult bennem, hogy ezt a két gyereket mostantól 0-24-ig nekem kell ellátni és ugyan van némi segítség a nővérek személyében, azért alapvetően magamra vagyok utalva. A kórházban kialakították a 3… 
Pár nappal azután, hogy engem hazaengedtek a kórházból, meglepetésként ért a hír, miszerint a gyerekek már elértek arra a szintre, hogy beköltözhetek velük a kórház baba-mama szobájába (nem is tudtam, hogy van ilyen). Úgyhogy három otthon töltött nap után újra a kórház falai között találtam magam a nap 24 órájában. A baba-mama szobának az a lényege,… 
Egészen pontosan 3 hete és 2 napja történt. Épp aznap léptünk át az új évbe. A kis életek pedig úgy döntöttek, hogy köszönik szépen, de nekik elég volt odabent és a 2018-as évet már inkább idekintről szemlélnék meg. Emlékszem, január 1-én még lencsefőzeléket csináltam ebédre. Emlékszem, hogy napok óta éreztem már, hogy valami nem úgy… 
Igaz, hogy még csak a terhességem 22. hetében járok, de már most tudok mesélni azokról a reakciókról, amiket az „utca embere” ad akkor, amikor megtudja, hogy ikreket várok. Azt már korábban is gyanítottam, hogy a lehetőségek tárháza végtelen, az emberek első megdöbbenésükben simán tudnak hülyeségeket kérdezni (ezek sokszor mulatságosak), elvétve akad köztük olyan is, akinek… 
Rendhagyó poszt ez a mai, hiszen egy kicsit kitekintek a babavárás örömeiből és annak részleteinek megosztásából és inkább arról az emberről írok, akinek ma van a születésnapja és számomra a legfontosabb az életben. Ő az én Férjem. Igen, így nagybetűvel. A Férjem. Ő az én életem, a társam, a szeretőm, a barátom, a barátnőm, a… 
Az előző bejegyzésem óta eltelt időszakban felkerestem a nőgyógyászomat, aki egy héttel a meddőségi központban való látogatásunk után szintén megerősítette a terhesség tényét és az ultrahangon kimutatott egy 10 és egy 11 mm-es kis mazsolát, akiknek aktívan dobogott a szíve. Megkaptam a beutalókat az ilyenkor szokásos vizsgálatokra (fogászat, belgyógyászat, szemészet, ekg, vérvétel, ellenőrző ultrahang). A vérvételen… 