Az előző bejegyzésemben már olvashattátok, hogy január 1-én megszületett Emma és Márk. A szülést követő 8 órát egy úgynevezett őrzőben töltöttem, ahova minden császárral szült anyukát elhelyeznek egy rövid időre (legalábbis abban a kórházban, ahol én voltam). Itt éjszaka nem sok minden történt. Én voltam az egyetlen „vendég” akkor ott, úgyhogy félálomban végighallgattam, ahogy az éjszakás… Tovább »
Az első napok az új életemből
Az előző bejegyzésemben már olvashattátok, hogy január 1-én megszületett Emma és Márk. A szülést követő 8 órát egy úgynevezett őrzőben töltöttem, ahova minden császárral szült anyukát elhelyeznek egy rövid időre (legalábbis abban a kórházban, ahol én voltam). Itt éjszaka nem sok minden történt. Én voltam az egyetlen „vendég” akkor ott, úgyhogy félálomban végighallgattam, ahogy az éjszakás… Tovább »
Egészen pontosan 3 hete és 2 napja történt. Épp aznap léptünk át az új évbe. A kis életek pedig úgy döntöttek, hogy köszönik szépen, de nekik elég volt odabent és a 2018-as évet már inkább idekintről szemlélnék meg. Emlékszem, január 1-én még lencsefőzeléket csináltam ebédre. Emlékszem, hogy napok óta éreztem már, hogy valami nem úgy… 
Nem állunk olyan régi viszonyban egymással. Korábban csak két alakalommal vettem részt relaxáción, mindkétszer a korábbi pszicho dokik próbálkoztak vele és nem vált be. De most. Valami történt. Először most is kissé szkeptikus voltam, amikor a műtét előtt Nóri javasolta, hogy csináljunk egy mély relaxációt, ami segít elképzelni, hogy mi fog ott történni, segít elengedni a… 